Intézkedések a feszültség megelőzésére
Additional menu
Mi a teendő áramütéses baleset esetén? VL online 13 A V váltakozó feszültség közvetlen megérintése a talajon álló ember számára életveszélyes áramütést okoz.
- Ppt féreg torzió
- Ajánlás a villamos balesetek megelőzéséhez és csökkentéséhez
- Érintésvédelem – Wikipédia
- A srácnak condyloma van, nekem pedig nincs
- Az áramütéses balesetek megelőzése
- Seres György
Számos intézkedés született az áramütéses balesetek megelőzésére, és mindent meg kell tenni az emberi életre is veszélyes áramütés elkerülésére, azonban a statisztikai adatok arról árulkodnak, hogy az áramütéses balesetek - közöttük az emberi életet kívánó balesetek száma - egy bizonyos szint alá nem szorítható.
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Magyar Biztosítók Szövetsége ajánlása a villamos balesetek megelőzéséhez és csökkentéséhez című összefoglalójának célja, hogy felhívja az érdeklődők elsősorban a lakosság és kisvállalkozók figyelmét arra, hogyan kerülhetik el az áramütéses balesetek bekövetkezését, illetve milyen intézkedésekkel csökkenthetik az áramkörbe kerülés kockázatát.
Az ajánlásból tallózva ezúttal azt a részt emeltük ki, amelyből megtudhatjuk, hogy mi a teendő, ha bekövetkezik az áramütéses baleset. Segélyhívás A segélyhívás alatt itt azt értjük, hogy kiabálással fel intézkedések a feszültség megelőzésére hívni a figyelmet, hogy a környezetünkből segítsen valaki a mentők értesítésében, hogy a balesetessel tudjon az észlelő foglalkozni.
Bármilyen telefonról a es számon érhetők el a mentők, ahol a diszpécser rögtön szakszerű tanácsot ad abban, hogy mit kell tenni addig is, amíg a mentő megérkezik. Ha nem megy, ilyen esetben a es segélyhívót kell hívni, nem csak Magyarországon, de az Európai Unió tagállamaiban is.
Mit kell mondani a diszpécsernek: ki a bejelentő, hol történt, pontos cím, ennek hiányában a helyszín megközelíthetőségemi történt. Áramkörből mentés Az áramütéses baleset felismerése után egyidejűleg azzal, hogy hívással, kiabálással további segítségnyújtókat kell hívni, és értesíteni kell a mentőket haladéktalanul meg kell kezdeni az áramhatás megszüntetését, az áramütött kiszabadítását az áramkörből.
A mentésnek e fázisa a segélynyújtóra nézve is fokozott veszélyhelyzetet jelent. A segélynyújtó elsődleges szempontja kell, hogy legyen, hogy ő maga semmiképp se kerüljön áramkörbe, hiszen ezáltal nemcsak segítségnyújtásra lesz képtelen, hanem mindkettőjük túlélési esélye romlik.
Az áramkörből kiszabadítás módszerei a feszültség nagyságától függően eltérőek. Áramkörből kiszabadítás V-nál nem nagyobb feszültségű berendezésnél Legbiztonságosabb a mentést az áramkör megszakításával, azaz a megszakító vagy a berendezés főkapcsolójának kikapcsolásával, a biztosító betéteinek kicsavarásával, esetleg a hálózati csatlakozó kihúzásával elvégezni. A kikapcsolás tényéről kétséget kizáróan meg kell győződni!
A kikapcsoló szerv helyzetéből vagy feliratozásából ez egyértelműen kiderül. Ha ez nem valósítható meg késedelem nélkül, akkor a vezeték elvágásával vagy szándékos rövidzárlat előidézésével semmiképpen nem szabad az áramhatást megszüntetni. E módszereknek hátrányai: rövidzárlat előidézésekor amely a vezeték elvágásakor is előfordulhat a nagy áramerősség másodlagos hatásaival ív, hő, fémolvasztás, stb.
- A földelő védelmi rendszer csak fázis- és semleges vezetékekkel rendelkezik.
- Így néztek ki a modern nappalik a Kádár-korszak panelházaiban: mindenki erre vágyott A koronavírusról terjedő hírek, az egyre növekvő számú fertőzéses eset és a szigorodó központi intézkedések miatt a feszültség is fokozódik az emberben, a szorongás és a pánik könnyen teret nyer.
Különleges esetnek számít, amikor a balesetes olyan helyzetben marad fogva az áramkörben pl. Ekkor a kiszabadítást megelőzheti néhány egyszerű intézkedés: a balesetes megtámasztása fagerendával, falétrával vagy a leesés helyén textil leterítése, pokróc, ponyva kifeszítése.
Az intézkedések a folyamatosságot szolgálják
Ha a leesés várható helyén magas hőmérsékletű vagy éles, hegyes tárgy, maró anyag van, azt előzőleg el kell távolítani. Veszélyesebb a balesetes kiszabadítása szigetelőanyag segítségével, azaz az áramütött testének eltávolítása eltolása, elhúzása a feszültség alatt levő résztől.
Ezt általában intézkedések a feszültség megelőzésére áramütött ruhájánál fogva, esetleg a segélynyújtó papilloma szem felülvizsgálatok borított textil, illetve műanyag darabbal, kivételesen szigetelt vagy fanyelű szerszámmal, illetve más kéznél lévő szigetelt tárggyal kell megpróbálni.
Ha a helyiség padlója nem szigetelő, akkor a segélynyújtó biztonságát fokozhatja a segélynyújtó lába alá tett deszka, műanyag vagy vastag textília, ami a talpponti ellenállást jelentősen megnöveli. Áramkörből kiszabadítás V-nál nagyobb feszültség esetén A nagyfeszültség megközelítése is életveszélyes!
Ezért a kiszabadítás lehetősége itt jóval korlátozottabb.
Зануления (рис.2.12.)
Az áramütött közelébe kerülni, őt megérinteni veszélyes. A kikapcsolást csak arra jogosult, helyismerettel rendelkező szakember végezheti el. Ezért a balesetet okozó villamos berendezés üzembentartóját a lehető leggyorsabban értesíteni kell a balesetről.
Ha a baleset villamosműben erőműben, transzformátorállomásban, kapcsolóállomásban történik, és a balesetet okozó berendezés nem kapcsolható ki, akkor a sérült kiszabadítását a nagyfeszültségű berendezés névleges feszültségének megfelelően szigetelt életmentő rúd korábbi, közkeletű elnevezéssel: kapcsolórúd segítségével megkísérelheti erre külön kioktatott személy.
Egyéb segédeszköz nagyfeszültségen nem alkalmazható, ezért életmentő rúd hiányában a kikapcsolásig az áramütött kiszabadítását nem lehet megkezdeni! A borítókép csak illusztráció.
