Mikroszkópikus gombák. Navigációs menü
A vizsgálat során kiderült, hogy bizonyos mikrotoxinokkal szennyezett kukorica hatására az ún.
Mérgező gombákról már mindenki hallott, de olyankor automatikusan a gyilkos galócára és más kalapos gombákra gondolunk. Vannak azonban olyan mikroszkopikus gombák, amelyek láthatatlanul, vagy épp alig láthatóan fertőzik meg a terményeinket, leggyakrabban a gabonát.
Ezek a gombák a környezeti stressztől függően túl hideg vagy túl meleg időjárás, szárazság, túl sok csapadék stb. Hogy pontosan milyen körülmények váltanak ki méreganyag-termelést, az fajonként eltérő lehet.
A kutatók ezért azt javasolják, hogy szennyezett gabonamagvakat ne használjanak fel trágyaként a mezőgazdaságban. Ezek a gombák a környezeti stressztől függően túl hideg vagy túl meleg időjárás, szárazság, túl sok csapadék szintén termelhetnek méreganyagokat mikotoxinokat. Az, hogy pontosan milyen körülmények váltanak ki méreganyag-termelést, fajonként eltérő lehet.
Az azonban tény, hogy ezek a toxinok veszélyesek az emberek és mikroszkópikus gombák állatok számára, ezért ha kimutatják mikroszkópikus gombák valamelyik termékben, akkor emberi fogyasztásra alkalmatlannak nyilvánítják az adott gabonaszállítmányt. Ilyenkor a hasznosításra az egyik módszer, hogy tiszta takarmánnyal elkeverve hígítják, majd állati takarmányként, vagy eredeti állapotában, növényi trágyaként használják fel a terményt.
Múltunk egy-egy darabja Tudta-e? Orvostudomány A gombáknak mintegy százezernyi különböző fajuk ismeretes szerte a világon. Celler Tibor 1 Ajánlom Mivel a gombáknak a növényekre és az állatokra is jellemző tulajdonságai egyaránt vannak, a biológusok előszeretettel sorolják őket külön rendszertani kategóriába. A gombák ugyanis helyhez kötöttek, mint a növények, de nem képesek fotoszintézisre, hanem ugyanúgy szerves anyagokból képesek csak élni, mint az állatvilág képviselői.
A kutatók azt vizsgálták, hogy amennyiben a szennyezett kukoricát trágyaként használnánk, az milyen hatással lenne a talajéletre, egész pontosan az ugróvillásokra. Az ugróvillások Folsomia candida apró, pár milliméteres, a rovaroknál ősibb, rovarszerű lények.
Fontos szerepük van a növények olyan társgombáinak mikorrhiza a mikroszkópikus gombák és szabályozásában, amelyek nélkül a legtöbb növény nehezen, vagy egyáltalán nem növekedne.
Ezenkívül szerepük van a humuszképzésben, és az elhalt növényi anyagok elbontásában is.
- Recept a test méregtelenítésére
- Talán sokan nem is gondolnák, hogy ezek az apró fonalas hifa vagy sejtes élesztő szerveződésű élőlények mennyire beépültek a hétköznapi életünkbe.
- Fókusz - Betegségeket okozó mikroszkopikus gombák
- Helmintik ne demek
A kutatás során a szakemberek aflatoxinnal szennyezett kukoricát kevertek be különböző mennyiségekben mesterséges talajba. Laboratóriumban ellenőrizték a különböző koncentrációk hatását az ugróvillás Folsomia candida szaporodására, túlélésére, elkerülési viselkedésére és arra, hogy vajon elfogyasztja-e a szennyezett táplálékot.
Végeredményben a túlélésre nézve nem találtak jelentős hatást, az azonban kiderült, hogy az utódok száma már a legkisebb alkalmazott koncentrációnál is jelentősen — kevesebb mint a felére — csökkent a tiszta talajhoz, kontrollhoz képest, a legnagyobb alkalmazott koncentrációnál pedig már alig lehetett találni fiatal egyedet. Bár az állatok az élesztőt, vagyis a megszokott táplálékukat választották az aflatoxinnal szennyezett kukoricával szemben, ennek ellenére fogyasztottak belőle.
Alámerülés az egysejtűek csodálatos világába
Ami meglepő volt, hogy az ugróvillások nem kerülték el a szennyezett talajt, sőt igyekeztek az aflatoxintartalmú talajban maradni annak ellenére, hogy pusztulni kezdtek a toxin hatására. Valószínűleg a kísérletben használt gomba Aspergillus nidulans alapvetően jó minőségű táplálék a számukra, amennyiben az nem termel toxint, emiatt próbálták az állatok felkeresni, ez azonban a vizsgált esetben — magas toxintartalma miatt — kifejezetten csapdaként működött számukra.
Mindezek miatt a kutatók azt javasolják, hogy az aflatoxinnal szennyezett gabona ne kerüljön trágyaként felhasználásra a mezőgazdaságban, mert ezzel károsodik a talajélet, ami hosszú távon terméscsökkenéshez is vezethet.
- Multifokális floridos papillomatosis
- Jellemzőik[ szerkesztés ] A hifák felépítése: 1 sejtfal 2 szeptum 3 mitokondrium 4 vakuólum 5 ergoszterolkristály 6 riboszóma 7 sejtmag 8 endoplazmatikus retikulum 9 lipidtest 10 plazmamembrán 11 csúcsi test 12 Golgi-készülék Bazídiumos gomba életciklusa A biokémiai és molekuláris genetikai vizsgálatok térhódítása előtt a taxonómusok a növények országához sorolták a gombákat, alapvetően a hasonló, mozdulatlan életmód és a morfológiai hasonlóságok miatt.
- A 10 LEGGYAKORIBB MIKROSZKóPOS GOMBA - TUDOMÁNY
- A paraziták ellenállnak
Ehelyett — alternatív megoldásként — a szennyezett kukorica parazitak a belekben való felhasználását ajánlják. A cikk a European Journal of Soil Biology-ban jelent meg szeptember án.
