Prosztatarák kor
A gesztenye nagyságú mirigy, amely a herékben termelődő spermához termel a spermiumok mozgását elősegítő, egyebek mellett cinket, citromsavat és enzimeket tartalmazó váladékot. A prosztata által termelt tejszerű folyadék a herékből az ondóvezetéken keresztül áramló hímivarsejtekkel keveredve biztosítja a spermiumok életképességét szavatoló környezetet.
Kit fenyeget a prosztatarák? Prosztatarák kor minden évben férfi halálát okozza a prosztatarák, a halált okozó daganatos betegségek sorában a férfiaknál a tüdőrák után a második helyen áll. A kór kialakulásának pontos okát nem ismerni, a kutatások azonban több tényezőt is feltételeznek, amelyeknek köze lehet a betegség kialakulásában.
Okai[ szerkesztés ] Alapvetően genetikai, azaz örökletes tényezőkre DNS -állomány vezethető vissza. Erre utal a családokon belüli halmozott előfordulás is. A genetikai hiba az 1-es kromoszómán lokalizálódik vagy a es kromoszóma súlyos rendellenességére, a rövid vagy hosszú karok hiányára vezethető vissza, de más kromoszómák rendellenességeit is észlelték.
A legnagyobb kockázat kiküszöbölhetetlen: az életkor. A kór rendszerint az idősebb férfiak betegsége: középkorúak között ritkán fordul elő, ötven év felett az életkor előrehaladtával évről-évre nő a kockázat. Az orvosok ma még keveset tudnak a prosztatarák kialakulását előidéző külső tényezőkről.
A zsíros étrend mellett több kutatás is talált arra utaló tényezőket, hogy egyes foglalkozási ágakban — elsősorban forrasztás, galvanizálás, akkumulátorgyártás során — kadmiummal dolgozó férfiakban az átlagosnál nagyobb arányban volt kimutatható prosztatakárosodás. Ennél nagyobb a szerepük olyan belső rákkeltő tényezőknek, mint a szülői nemcsak apai, hanem anyai is örökség: egyes országokban — a szakirodalomban elsősorban a skandináv államokat említik — nagyobb a prosztatadaganat előfordulási gyakorisága, ennek hátterében részben az áll: ahol tovább élnek a férfiak, ott nagyobb az esélyük arra, hogy kialakul a rendellenesség.
Fontos a családi kórelőzmény ismerete is.
Megfigyelték: egyes családokban halmozottan fordult elő, hogy ez a daganattípus támadta meg a férfiakat. A prosztatarák kockázatát tehát viszonylag magasnak kell tekinteni akkor, ha a vérrokonok között már fordult elő hasonló betegség, különösen, ha azok fiatalabb életkorban alakultak ki.
A szervezet hormonháztartása is hatással van a prosztata működésére, így esetleges megbetegedésére is. Kulcsszerepe a tesztoszteronnak, a férfi nemi hormonnak van: a szexuálisan aktívabb férfiaknál nagyobb a valószínűsége a prosztatacarinóma kialakulásának.
A szexuális együttlét természetesen ennek ellenére sem ellenjavalt tevékenység, hiszen az aktivitásnak más betegségek terén éppen jótékony hatásait emelik ki.
- Prosztatarák - EgészségKalauz
- Prosztatarák – Wikipédia
Nemcsak daganat okozhat prosztatabajt A prosztata megnagyobbodása idős korban általánosnak mondható rendellenesség, a mirigy eredeti méretének akár a többszörösére is megnövekedhet. Valójában nem maga a prosztata nagyobbodik meg: a férfi nemi hormonok csökkenésével a dülmirigy melletti női csírahámnak megfelelő szövetcsomó szaporodik fel.
A megnövekedett dülmirigy nehezíti a vizelet, mivel azon át csak fenyőférgek láthatók a székletben jobban telítődött, ezáltal erősebben feszülő húgyhólyag képes átpréselni a leszűkült húgycsövön át a vizeletet — ebből következően a hólyag egyre nehezebben üríthető ki, az csaknem állandóan tartalmaz valamennyi vizeletet.
A tapasztalatok szerint nem ritka, hogy a prosztata megnagyobbodás során végzett vizsgálatok, esetleg operáció során derül fény arra, hogy a dülmirigy rákos sejteket is tartalmaz. Egyértelmű közvetlen összefüggést azonban mindeddig nem bizonyítottak a prosztata megnagyobbodása és a daganat megjelenése között, olykori együttjárásukban leginkább annak lehet szerepe, hogy mindkét rendellenesség összefüggésben áll az életkorral.
Nincs prosztatarák kor szűrés, mégis kellenek a vizsgálatok A betegség korai felismeréséhez nincs olyan módszer, amely minden esetben hatékony és egyértelmű lenne, ez az oka annak, hogy a női méhnyak- vagy emlőszűréssel ellentétben, nincs szervezett szűrővizsgálat.
Prosztatarák tünetei és kezelése
A szűrés létjogosultsága ezért is vitatott, az urológusok leginkább az életkor vagy családi kórelőzmények alapján inkább az prosztatarák kor veszélyeztetettebbnek vélt pácienseknél az évente ismételt vizsgálatokra, a korai felismerésre helyezik a hangsúlyt. A prosztatadaganatot nem ritkán véletlenül fedezik fel: prosztatarák kor rák korai stádiumban rendszerint semmilyen tünetet nem okoz.
Figyelmeztető jel lehet ugyanakkor, ha valaki rendszeresen küzd vizelési problémával, vizeletében vagy ondójában vért fedez fel. A rák előrehaladottabb formájában a lehetséges csontáttétek miatt reumás jellegű fájdalmak jelentkezhetnek. Fontos azonban leszögezni: miként a legtöbb daganattípusnál, úgy a prosztatarák prosztatarák kor sem egyértelműek a tünetek, ezért azok jelentkezése mögött számos más probléma is meghúzódhat.
Prosztatarák
A prosztatarák kezdeti tünetei például teljes egészében megegyeznek a dülmirigy jóindulatú megnagyobbodásával együtt prosztatarák kor panaszokkal. A férfiak alapesetben is nehezebben vehetők rá arra, hogy elmenjenek az orvoshoz, ám ez még inkább jellemző akkor, ha urológiai problémával prosztatarák kor szembe. Jellemző a problémák elbagatellizálása. Ennek hátterében nemcsak a szemérmesség és prosztatarák kor szégyenérzet húzódik meg, hiszen vitathatatlan: a prosztatavizsgálat kellemetlen.
Fontos azonban, hogy mindenki megértse: az urológus számára a prosztatavizsgálat ugyanolyan rutin művelet, mint a gyerekorvosnak az, amikor megnézni az iskolások manduláját. Prosztatavizsgálat végbélen át A prosztata a végbélen át könnyen vizsgálható. Az alapvizsgálatot az jelenti, amikor az orvos egy gumikesztyűben a végbélen át megtapintja a prosztatát.
Ezt rektális digitális rectalis digitalis, DRV nevezik: az előkészületek jóval tovább tartanak, mint maga a vizsgálat.
Életkor és prosztatagondok: Jó ha tudja!
A tapaszalt urológus néhány másodperc alatt meggyőződik arról, észlelhető-e bármiféle kóros elváltozás a dülmirigyben. A betegség legszembetűnőbb jele, ha a prosztatta az átlagosnál nagyobb, göbös, megkeményedett.
Ez ugyanakkor még nem jelenti feltétlenül azt, hogy a páciensnek daganata volna. Pontos diagnózis csak további vizsgálatokkal állítható fel. Az ultrahangvizsgálat során szintén a végbélen keresztül közelítik meg a prosztatát, hogy a speciális készülék segítségével meghatározzák a dülmirigy pontos nagyságát és formáját, elváltozásának alakját, mértékét.
A rákos szövet az ultrahangképen fekete folt formájában jelenik meg. Vérvétel és laboratóriumi vizsgálat Bár vizsgálati biztonsága nem százszázalékos, a legelterjedtebb, s legelfogadottabb az a vérvizsgálat, amely során a vér PSA prosztataspecifikus antigén szintjének a meghatározása vált.
A PSA egy a prosztata által termelt, s a véráramban is jelenlévő fehérje, az ondó elfolyósításában játszik szerepet. Ennek az egyetlen mutatószámnak az alapján azonban még továbbra sem lehet egyértelműen prosztatarákot diagnosztizálni.
Mi a prosztatarák?
A PSA-érték tehát egy jó arányszám, ám a diagnosztikában más arányszámokat is figyelnek. A vérvizsgálatnak ugyanakkor nemcsak a betegség felismerésében, hanem később, a kezelés hatékonyságának a megítélésében is döntő szerepe van.
Sokszor a prosztatarák nem is kerül felismerésre a beteg életében. A prosztatarák a mirigyben kialakult kisméretű dudorral kezdődik. Lassan növekszik, és nem okoz tüneteket. Néha azonban gyors a növekedése vagy prosztatán kívüli területre terjed. A prosztatarák oka A kiváltó ok ismeretlen.
Esetenként nemcsak az fordul elő, hogy emelkedett PSA-érték mellett sem fedezhető fel rosszindulatú prosztatatumor, hanem megesik, hogy a prosztatában lévő rákos sejtek ellenére sem változik szembeszökően a PSA-érték. Szövettani vizsgálat, biopszia A prosztata tumoros elváltozását egyértelműen csak szövetének patológiai vizsgálata után lehet kimondani.
Férfisors - prosztatarák - HáziPatika
A végbélen keresztül végzett tűbiopsziával célzottan, a prosztata mindkét lebenyéből több mintát vesznek. A beavatkozás ambulánsan elvégezhető, helyi érzéstelenítéssel mindössze néhány percig tart. Amennyiben a patológiai eredmény negatív, ám a rákgyanú továbbra is fennáll, az eljárást megismételhetik, valamint a páciens PSA értékeit folyamatosan figyelik.
Ha a szövettani vizsgálat pozitív eredményt hozott, a következő lépés annak kiderítése, hogy a daganat csak a prosztatát támadta-e meg vagy már áttétei is létrejöttek.
A leggyakrabban Észak-Amerikában és Észak-Európában alakul ki prosztatadaganat a férfiaknál, míg a Távol- Keleten előfordulási aránya jóval alacsonyabb. Ez a különbség arra utal, hogy a betegség kialakulásában környezeti tényezőknek is döntő szerepük lehet. Az Európai Unió országaiban új esetet felfedeznek fel minden évben, így azt mondhatjuk, az előfordulási gyakoriság a középmezőnyben van. A daganat leginkább az idős korúak betegsége, a leggyakrabban a éves korosztály körében fordul elő. Ötvenéves kor felett a férfiak 40 százalékánál megtalálható a daganat: akár jelentkeznek a tünetekei, akár nem, akár felfedezik a beteg élete során, akár nem.
