Rák vagy rosszindulatú
Mi a rák?
Az izom- kötő- és támasztószövetekből kiinduló daganatok elnevezése: szarkóma sarcoma. Az idegrendszer daganatai pedig részben külön kategóriát képeznek.
A rák nem egyetlen betegség, hanem egy gyűjtőfogalom, amely száznál is többféle megbetegedést foglal magába.
Megkülönböztetünk jó- és rosszindulatú daganatokat: az utóbbiak közös jellemzője, hogy az érintett sejtek ellenőrizetlen szaporodásba kezdenek - károsítva ezzel a környező egészséges szöveteket - egyes esetekben pedig közeli vagy távoli áttéteket is létrehoznak a szervezet különféle pontjain.
- A genitális szemölcsök és a papillómák közötti különbségek
- Daganat – Wikipédia
- Szemölcs a láb eltávolításánál ragasztószalag
- A leggyakoribb daganatok első tünetei
Ezeket nevezzük malignus elváltozásoknak, szemben a jóindulatú, benignus tumorokkal, amely nem adnak áttéteket. További különbség, hogy a rosszindulatú daganatok növekedésük során betörnek a környező szövetekbe - más szóval beszűrik a környező szöveteket - míg a benignus tumorok nem, mert ezek általában kötőszövetes tokkal határoltak.
A daganatos és rákos betegségek rizikófaktorai
A daganatos betegségek alapvetően két csoportra oszthatóak, a környezeti és az örökletes, tisztán genetikai okból kialakuló ráktípusokra. Az első esetben alapvetően környezeti faktorok okozzák a rákhoz vezető mutációk felhalmozódását, az erre való hajlamot azonban a genetikai tényezők is növelhetik.
Ebben a helyzetben a szakemberek még nem szívesen mondanak véleményt, hiszen minden bizonytalan. Minden attól függ! Éveket öregszik az ember! Majd az orvos közli, hogy jó indulatú elváltozásról van szó, és mi megkönnyebbülünk. De mi is a különbség a jó- és a rosszindulatú tumor között?
A rákkialakulás oka a második esetben túlnyomórészt örökletes: ebben az esetben nem a környezeti, hanem az örökletes tényezők játszanak egyértelműen meghatározó szerepet a rák kialakulásában. A rosszindulatú daganatok nagyjából öt-tíz százaléka tartozik ebbe a csoportba.
Bár a daganatok kialakulása minden esetben az örökítőanyag meghibásodására vezethető vissza, érdemes tudni, hogy nem minden mutáció okoz daganatot. Kizárólag azok a mutációk veszélyesek ebből rák vagy rosszindulatú szempontból, amelyek bizonyos szabályozófehérjék génjeit érintik.
Mi a daganat, tumor, rák?
Ha ezekben a génekben alakul ki egy bizonyos számú mutáció - a rosszindulatú sejtviselkedés kialakulásához a ma elfogadott nézet szerint általában egymást követő mutáció szükséges - akkor ellenőrizetlen sejtszaporodás indul be.
Ilyenkor az úgynevezett sejtciklus, vagyis a sejtek osztódási folyamata hibásodik meg: felborul a sejtnövekedést serkentő és fékező jelek egyensúlya, ami az érintett sejttípus rosszindulatú burjánzásához vezet.
A daganatok, rákos betegségek lehetséges első jelei
Cikkeinkben bemutatjuk, hogy mi a rák, milyen típusai léteznek a daganatoknak, és hogyan alakul ki maga a betegség. Áttekintjük, hogy miként zajlik az egészséges sejtosztódás folyamata, és melyek a sejtciklus azon ellenőrzési pontjai, amelyeken a sejtnek át kell haladnia a sikeres osztódáshoz.
Ezt követően azokat a génmutációkat ismertetjük, amelyek a sejtek kontrollálatlan osztódáshoz vezethetnek. Megismerhetik, hogy miként alakulnak ki szervezetünkben a mutációk, és hogyan osztályozhatóak abból a szempontból, hogy milyen hatást gyakorolnak a rákbetegség előrehaladására irányító vagy utazó mutációk.
Végül a rák szervezetre gyakorolt hatása és a rák különféle stádiumai kerülnek tárgyalásra. Hogyan zajlik az egészséges sejtek osztódása? A sejtosztódás folyamata és a sejtciklus részei Rák, vagyis rosszindulatú daganat abban az esetben alakul rák vagy rosszindulatú, ha a sejtciklus során hiba lép fel: a normálisan zajló, kontrollált osztódás helyett ebben az esetben szabályozatlan sejtburjánzás indul be. Cikkünk azt tekinti át, hogy mi a sejtciklus, és miként zajlik normális esetben a sejtosztódás folyamata.
Hogyan zajlik az egészséges sejtek osztódása?
A daganatos sejteket gyakran jellemzik olyan elváltozások, amelyek a sejtciklus meghibásodása miatt alakulnak ki. A nem megfelelően lezajló sejtosztódás alatt papillomavírus ajánlások egyaránt károsodhat a DNS, hiba csúszhat a másolásába, sőt az örökítőanyagot tároló kromoszómák szétválásába is.
Ha mindezek ellenére sem áll le a sejtciklus, és a sejt - a hiba ellenére - tovább osztódik, akkor a későbbiekben daganat alakulhat ki. Azért, hogy ez ne történjen meg, a sejtciklusban úgynevezett ellenőrzési rák vagy rosszindulatú találhatóak: ezek azért felelnek, hogy a hibák kijavításra kerüljenek, vagy ha ez nem lehetséges, leálljon a sejtosztódás.
Daganatok akkor keletkeznek, amikor egy sejtben - a genetikai hibák felhalmozódása folytán - felborul a növekedést serkentő és fékező jelek egyensúlya. A növekedési jelek túltengése és a programozott sejthalált elindító "vészfékek" kiesése egyaránt ellenőrizetlen sejtszaporodáshoz vezethet. Fontos tudni, hogy nem minden mutáció vezet daganat- kialakuláshoz, kizárólag azok, amelyek bizonyos szabályozó fehérjéket érintenek: ezek egyaránt lehetnek a sejtek növekedési jeleit közvetítő és a sejtosztódást féken tartó fehérjék, a DNS hibajavító fehérjéi, vagy a programozott sejthalált szabályozó fehérjék.
A sejtek rosszindulatú elfajulásához egymást követő mutáció szükséges: ez talán soknak tűnhet, ennyit azonban mégsem olyan nehéz beszereznie egy már meghibásodott sejtnek, mint elsőre gondolnánk.
